Mintha Újlipótvárosban sétálgatnál, vagy egy hangulatos vidéki kisvárosban, olyan szép, békés, a környezetétől mindenben különböző utca ez kalapossal, retró cukrászdával, hogy ott állsz a közepén, és aki azt állítja, hogy három percre vagy a Blahától, azt felpofozod:
Ez az új kedvenc utcám Budapesten, egyszer visszamegyek nappal is, hátha úgy lelepleződik a csalás, és kiderül, hogy csak valami spéci fényjátéktól ilyen meghitt az utca (egyeztettem a szakértőmmel: nem derül ki).
A lakás az építészcsaládba beleszületett Kajdócsi Eszteré, aki évekkel ezelőtt újította fel ezt a lakást úgy, hogy lényegében a földig rombolt benne mindent:
Hogy néhány évvel később is így tudjon neki örülni a vőlegényével:
Áthelyezte az ajtókat, falakat, szobákat, eltakarta a mérőórákat és körbejárható szekrényrendszert alakított ki a kéménycső körül. A lakás nagyon szellős lett, ajtók csak a bejáraton, a vécén és a fürdőn vannak, na de milyenek:
A földtől plafonig érő falapok fantasztikusan jók, ezek voltak a kedvenceim a lakásban, a fürdőszobára vágott átlátszatlan ablak miatt, amin napközben akadálytalanul hatol át a nappaliból érkező természetes fény, meg kimondottan irigy voltam:
A lakásban van egy rakás jó ötlet, például, hogy mindenhol ugyanaz a fa burkolat köszön vissza:
A nappali falából kialakított, spéci burkolatú izé, ami egyben a fényt is szolgáltatja este (nincs csillár):
Vagy a teraszra kialakított, felhajtható kis ülőke-asztal-kombó, ami pont elég egy kétszemélyes reggelihez, de pillanatok alatt eltüntethető, ha nincs rá szükség:
Szerethető, jó arányú lakás ez egy különleges utcában.
A fotókat Gács Tamás készítette.
Abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy Újbuda önkormányzata Pro Architectura díjjal jutalmazta Kajdócsi Jenőt a Szurdok utcai társasház tervezői munkájáért.
Szurdok utcai társasházunk különdíjat nyert az Év Homlokzata 2018 pályázaton. A szakmai zsűri 65 pályázó közül választotta ki a díjazottakat.